2. fejezet Elfelejtve

"Gyorsan megfürödtem,és el tettem magam más napra."
  
 *Most*

 1 év telet el azóta,hogy Justin elment. Egy ideig -mint az megígérte- tartottuk a kapcsolatot. Minden nap legalább 2x felhívott telefonon, de már egy ideje nem keres. Már több,mint fél éve nem beszéltem vele. Azóta teljesen magamba zárkóztam.Emily próbál segíteni,velem van mindig,de nem nagy sikerrel járt eddig. Justin hiánya teljesen felemészt.Próbáltam már többször hívni,de kinyomja a telefont, vagy csak egyszerűen nem veszi fel. Kezdem azt érezni,hogy a legjobb barátomat elveszítettem. Ahogy a napok telnek,egyre jobban érzem magam elfelejtve. Justii hazudott nekem,nem tartja be az ígéretét. Hiányzik. 

*pár nappal később*

 A mai nap is szokásosan indult.Az ébresztő órám csörgésére keltem fel. Nagyon nehezen elkászálódtam a fürdőszobába, s meg álltam a tükör előtt.Amikor a tükörbe néztem egy fájdalomtól és szomorúságtól meggyötört arcú lánnyal találtam magam szembe. A szemeim alatt karikák voltak,a hajam,kócosan össze vissza állt. Gyorsan meg mosakodtam,fogat mostam,majd kifésültem derékig érő barna hajamat. Miután ezzel végeztem,valahogy próbáltam egy kis sminkkel eltüntetni a szemem alatti karikákat.Ezután gyorsan felöltöztem,majd fogtam a táskámat és lementem a konyhába reggelizni.A hűtőhöz sétáltam,de mielőtt kinyitottam volna,egy cetlit találtam a hűtő ajtóra ragasztva. 
" Jó reggelt kicsim!Be kellett mennem a munka helyemre egy megbeszélésre,ezért késő este jövök csak haza.Étel van a hűtőben.Puszil Anyu!<3" 
-Szuper-gondoltam magamban-ma is egyedül leszek itthon. A papírdarabot kidobtam a kukába,majd elő vettem a tejet a hűtőből.Elő vettem egy tálat és egy kanalat és a műzlit. Gyorsan meg reggeliztem,majd el is indultam a suliba. Nem volt kedvem busszal menni, magány kellett. Bedugtam a fülesemet,majd el indítottam a One Direction-story of my life című számát. Be állítottam folyamatos ismétlésre,és mire a sulihoz értem addig 5x lejátszotta a zenelejátszóm ezt az egy számot. Az iskola kapuba kikapcsoltam a zenést és le némítottam a telefonomat,majd a zsebembe csúsztattam azt. Elindultam befelé, s közben szemmel Emy-t kerestem. Mivel nem találtam sehol, így el indultam az osztályterem felé.Az osztályteremhez vezető folyosón van az igazgatói szoba. mikor elhaladtam az igazgatói előtt, mintha egy rég nem látott ismerős női arcot láttam volna. 
-Ez Pattie?!-gondoltam magamban,vagyis inkább kérdeztem magamtól. Viszont ezt a gondolatot hamar el is hessegettem. 
-Hát,hogy lehetett volna az a nő Justin anyja,mikor ők Kanadában vannak? És mit keresne itt? -ezek a gondolatok jártak a fejemben,míg a teremhez nem értem. A terem elé érve megpillantottam Emilyt. Oda mentem hozzá s le ültem mellé. 
- Sziaa Lol:33- mondta-Mi történt? olyan fura az arc kifejezésed? 
- Szia Emy- viszonoztam köszönését.- Semmi..vagyis..mindegy,hagyjuk. Biztosan csak képzelődök.- nevettem fel,habár kicsit sem tartottam viccesnek a dolgot. 
- Na mit láttál mond?!- kérte,vagyis utasította inkább 
- Hát...mikor elsétáltam az igazgatói előtt,mintha Pattie-t, Jus anyját láttam volna.- mondtam 
- Az lehetetlen. Hisz ők Kanadában vannak. - vágott értetlen fejet. 
- Hát ezért mondom...biztosan csak képzelődtem.- mondtam,azzal abban is maradta a beszélgetés,mert be jött a földrajz tanár.El kezdte magyarázni az anyagot,de nem nagyon tudtam rá oda figyelni.Akár menyire próbáltam ezt a dolgot kiverni a fejemből,nem ment. Az óra szerencsére hamar befejeződött, és mentünk ki szünetre. Kint az udvaron egy ismeretlen autót láttunk.soha nem parkolt itt az az autó. ekkor bevillant, mi van ha mégis Pattie-t láttam? De akkor miért nem szóltak,hogy haza jöttek?- Ezek gondolatok, kérdések cikáztak a fejemben, mígnem megszólalt az iskola csengő, és kezdetét vette az osztályfőnöki óra. Az órán szokás szerint csak felesleges dolgokról, és a végzős bálról beszéltünk. (...) 
Miután vége lett m inden órámnak, fáradtan indultam haza. Mivel fáradt voltam, így eldöntöttem, hogy most busszal megyek haza. Mikor haza értem,lepakoltam a cuccomat és megebédeltem.Ez után megírtam a házit és fel mentem a közösségi oldalakra. Nem volt semmi érdekes, így ki is kapcsoltam a gépemet.Mivel unatkoztam,eldöntöttem,hogy kitakarítom a szobámat.takarítás közben találtam egy kis kori fényképet,amint Justinnal öleljük egymást. újra elő törtek az emlékek! Mikor még Justin itt volt!Mikor még nem felejtett el!Mikor még minden rendben volt! Mikor még elválaszthatatlan barátok voltunk!- az ágyam szélén ülve ezek a gondolatok kavarogtak bennem. (...) 
Egyszer csak azt vettem észre, hogy este van. Anyu még nem ért haza,így gondoltam nem várom meg. El mentem fürödni és utána ágyba is bújtam. Kicsit még gondolkodtam Justinon, de szerencsére hamar el is aludtam....

Sziasztook! Ez lenne a második fejezet.:) Remélem tetszett:) Igyekszem hozni a friss részeket. Igaz mostanában nem nagyon lesz időm,mivel kezdődik a suli:s