6.Fejezet:Fogd fel ő az enyém!! /előzetes/

Sziasztook:3
Hát elég régen volt rész.:s Nincs időm,mint már említettem ezt:s
Most meg próbálok valamit összehozni nektek:)
Jó olvasást:3 xoxo:Marslako*-*


*Lola szemszöge*

Miután ott hagytam Just a folyosón a tanterembe mentem,ugyanis már elkezdődött az órám. Sikeresen késtem 5 percet,de a tanár lerendezte 'ez még egyszer ne forduljon elő"-vel. Bólintottam,majd leültem a helyemre.Egész órán csak gondolkodtam.Hogy min?Hát persze,hogy Justinon.Nem tudom,hogy gondolhattam azokat a dolgokat róla.Fel sem fogom.Az nem én voltam.Bár meg kell hagyni tényleg gyönyörű szemei vannak. Állj,állj,állj..Nem Lola..fejezd be azonnal-már megint a tudat alattim._.
Több perces gondolkodásomat a csengő hangja zavarta meg. A tanár még mondott pár dolgot,de az igazat meg vallva nem nagyon foglalkoztam vele.Meg fogtam a táskámat és már ott sem voltam.A folyosón ösze futottam Emily-vel.
-Héj csajszii!Suli után megyünk haza együtt?-kérdezte boldog mosollyal az arcán,ami engem is mosolygásra késztetett.Egyszerűen imádom:3
-Sziaa..ha nem haragszol,akkor ma egyedül szeretnék haza menni.Egyedül szeretnék lenni,de ha gondolod holnap jöhetünk együtt a suliba?!:D-mondtam neki pici mosollyal az arcomon.
-ohh..értelek:) Persze jöhetünk együtt holnap.De várjunk!Ugye nincs semmi baj?:o-kérdezte meglepődve
-Nem,,dehogy is semmi baj,csak egyszerűen egyedül szeretnék lenni egy picit.
-Rendben megértem..-mondta mosolyogva,bár észleltem egy kis csalódottságot is a hangjában.(..)
A nap további részében hamar el teltek az órák,s indulhattam haza.
Még mielőtt elindulhattam volna elmentem mosdóba meg igazítottam a hajam,bár nem tudom minek. xd :D
A mosdóban eltöltöttem kb. 5-10 percet még és indultam is haza.
Lassan ballagtam a folyosókon át a kijárat felé.Mikor kiléptem a bejárati ajtón Bella ideges tekintetével találtam magam szemben.Szemei forrtak a dühtől.Ennek meg mi baja lehet?Nem volt aki teljesítse a vágyait,vagy mi?-gondoltam magamban.Gondolataimat nyávogós hangja zavarta meg.
-Te ribanc.Minden a te hibád.:@. Te sem gondoltad komolyan,hogy kellenél Justinnak?Te?Pont te a kis szende szűz? Ugyan már Lola!xd..Soha..érted Soha nem lesz a tiéd Justin! Fogd fel,Ő az enyém.-üvöltötte már szinte az arcomba
A meglepődöttségtől szóhoz sem tudtam jutni.Ott álltam előtte földbe gyökerezett lábakkal...


Nos hát egyenlőre ennyi lenne.Próbálok sietni a folytatással..Remélem ez megteszi egyenlőre:3
xoxo:Marslako*-*

FONTOS!!

Sziasztook Drágáim!
Amit észre vettétek mostanában nem volt új rész.Ennek oka,hogy nincs időm.Sajnálom,de egyszerűen a suli mellett nincs időm semmire.Készülök a szintvizsgára és hát tanulnom kell.
Még nem biztos,de lehetséges, hogy abba hagyom az írást.Sajnálom,de tényleg.
Amint véglegesen eldöntöm,hogyan is lesz ezután jelzem.

xoxo:Marslako*-*

5. fejezet: Bocsánatkérés

"Fájt. Fájt amit Jus tett. Egy ideig nem akarom látni.  Se őt, se mást. (...)"

*Lola szemszöge*

 

*1 héttel később*

Hétfő reggel van,miszerint suliba kell mennem. Igen.Egy hét telt el azóta,hogy otthagytam a suliban Just.Egy hétig sehol nem voltam. Próbáltam magam elrejteni az emberek elől.Még Emy-vel sem beszéltem. Igaz,hogy több üzenetet írt és hívogatott,amiből arra lehetett következtetni,hogy aggódott értem. Viszont rájöttem,hogy ezzel nem oldok meg semmit,ha elzárom magam a külvilágtól. (..)
Erőt vettem magamon és eldöntöttem,hogy suliba megyek.Gyorsan kifésültem hosszú barna hajamat, s egy kis alapsminket tettem fel.Ezután felöltöztem és indultam is a suliba. Gyalog indultam el. Nem szóltam senkinek,hogy ma suliba megyek, úgyis észre veszik.Ha nem,akkor meg nem.

*** 

Be érve a suli kapun megpillantottam barátnőmet és az Ő társaságában Just és Bellát(?) WTF?:o
Mi van?Ez most komoly?,hogy Emy, Bellával lóg? Tudtommal nem bírják egymást!:o- gondoltam magamban Nem mentem oda, sőt nem is akartam oda menni hozzájuk,így utam egyből a tanteremhez vezetett. A hosszú folyosón sétáltam,mikor valaki a nevemet kiabálta. Ismerős volt a hang,sőt nagyon is jól ismerem azt a hangot. Mikor hátra fordultam Justint láttam meg közeledni magam felé. Mivel még nem teljesen dolgoztam fel a történteket nem akartam vele beszélni. Lépteimet gyorsabbra kapcsoltam és a Női-mosdót tűztem ki "menekülési" célomnak.
- Lola! Kérlek állj meg!-kiáltott utánam Jus.
Én,mint aki meg sem halottam mentem tovább. Már majdnem a mosdó ajtónál jártam, mikor hirtelen elkapta a kezem és kicsit jobban megszorította azt.
- Aúú. Jus ez fáj!-néztem fel rá
- Ne haragudj!-sajnálkozott.- Mondd Lola! Miért kerülsz engem?
 Na ez az a kérdés,amire én sem tudom a választ.
- Justin! Én..én..én nem tudom..-mondtam neki rémülten,mintha félnék tőle, vagy talán az igazságtól.
- Lola! Te remegsz!:o Mi a baj?- kérdezte
- Semmi,csak hagyj elmenni!
- Figyelj,én nagyon sajnálom.Hagy tegyem jóvá, kérlek!:s
- Justii..ne..ne..neked nem lehetne velem szóba állni.-tereltem a témát.
- Már miért ne lehetne?:o Te vagy a legjobb barátom! Te, Lola Henderson és ezen senki nem változtathat-mondta kicsit erősebben.
- De, mégpedig Bella! Ha megtudja,hogy velem foglalkozol, meg kegkserítni az életemet.És lehet,hogy neked is keresztbe fog tenni.-mondtam.
- Ne butáskodj már! Nem engedem neki,hogy bármit is csináljon veled.Ha téged bánt,azzal engem is bánt. Ő egy senki ahhoz,hogy bántson téged.
- Jus. A barátnődről beszélsz! :oo
- Tudom a "barátnőmről"-s közben idézőjeleket mutatott a barátnő szónál.- Fontosabb vagy nála. A kapcsolatunk már nem a régi. Mi már csak megszokásból vagyunk együtt. De mindegy is,hagyjuk.
-Lola! Megbocsájtasz nekem?:o - kérdezte kissé szomorkás hangon.
Őszintének tűnt. Szavai hallatán könnyek szöktek a szemebe. Nem mertem a szemébe nézni.Gyáva voltam,viszont választ kell adnom a kérdésére. A szemébe kell mondanom...
- Me..mme..megbocsájtok. - feleltem sírástól akadozó hangon.
Mikor a szemébe néztem valami furcsa érzés ragadott el. A hasam össze szorult és a szívem egyre hevesebben kezdett el verni. Egyik kezével végigsimított arcomon,majd meg is puszilta. ő is a szemembe nézett. Pár percig csak bámultuk egymást,majd szólásra nyitotta száját.
- Köszönöm:3♥
 Úristen azok a gyönyörű csokoládébarna szemek. Puszija még mindig égeti a bőrömet:3♥
-Hogymii?:oo Lola, te normális vagy? Miket hordasz itt össze? Jus a legjobb barátod nem a pasid! -.-" Gondolkodj már!! - szólt rám a tudat alattim Igaza van. Nem szerethetek bele Justinba. Ő a legjobb barátom. Gyorsan elkaptam a tekintetemet róla s a földet kezdtem el pasztázni.
- Héé! Baj van?- kérdezte aggodalmasan
- Nem.nincs. De most mennem kell órára! Szia Justin♥
- Várjmáár!
 - Jus. Mennem kell:/
- Össze futunk még?
 - Persze:) De tényleg megyek. Szia:3
Azzal el is indultam a terem felé.
- Lola!!- kiáltott utánam
- Igen?:o- fordultam meg
- Szeretlek Lol!♥♥
- Én is, én is szeretlek Juju:3 ♥ (...)

* Justin szemszöge*

Végre sikerült kibékülni Lolával. Szeretem ezt a lányt. Hosszú évek óta a legjobb barátom. Viszont,amikor a szemébe néztem,valami furcsát éreztem. Hevesebben kezdett el verni a szívem. Mikor a közelemben van, nyugodtabb vagyok.NEM..az nem lehet! Justin ennyire hülye nem lehetsz! Ő a legjobb barátod..Nem..nem..nem szabad,hogy belé szeress- szólalt meg a belső hang. (...)
 Mennyit változott 1 év alatt. Nőiesebb lett. Szép barna haja könnyedén omlott vállára. A szemei csillogtak a könnyektől.
- Justin fejezd be az ábrándozást!:@ - S mikor puszit adtam az arcára..De..de lehet..sőt..egészen biztos vagyok benne,hogy belé szerettem. Nekem kell az a lány. Viszont Bella..Ki kell dobnom..Igen,ezt is teszem. (..)

*Suli után*

Itt az idő. Beszélnem kell Bellával. Egy a baki,nem találom sehol. Majd itt megvárom a suli előtt.
- Hé haver, nem jössz?- kérdezte Ry
- Nem broo,most nem. Van egy kis elintézni valóm bocsi-válaszoltam
- Na mindegy Biebs. csá:3-nevette el
- Csá..:3- nevettem én is. (..)
Miután a srácok elmentek Bella is megjelent. Odajött s megcsókolt. Nem csókoltam vissza. hanem eltoltam magamtól. Értetlen fejet vágott. Eléggé vicces volt mit ne mondjak xD
Na de essünk túl rajta.
- Bella,beszélnünk kell!
-Mégis miről? Hallgatlak!-mondta kicsit flegmán
- Szakítani akarok,vagyis szakítok is. VÉGE! Nekem ez így nem megy.Mást szeretek. És lássuk be, hogy csak megszokásból vagyunk/voltunk együtt.
- Áh,értem.. -.-" Fogadjunk,hogy az a kis senki az oka.!De tudod mit! Nem is érdekel. Csá Justin.
- Látom ennyire érdekelt a kapcsolatunk. És Igen, Lola fontosabb mint te. Te csak a pénzre mentél. A soha viszont nem látásra.
- Chh,azt hiszed ős is majd saját magadért fog szeretni?-.- jó vicc.
 Ezt már el engedtem a fülem mellett,és otthagytam. Beültem a kocsimba és haza mentem. (...)


Sziasztook!:3 Itt lenne az 5. Fejezet.. remélem elég hosszu lett..jelenleg nem volt mas elkepzelesem.. következő fejezet  CSAK 2 komi után jön:3 Jó olvasást :D  xoxo: Marslako*-*

4.fejezet Hazudtál és elfelejtettél

"Megálltam, egy pillanatra hátra néztem,megrántottam a vállam és újra indultam volna, ha nem ütközök bele valakibe....."


  -Justin!!
 - Lola!Annyira hiányoztál! 
 -Hagyj! Menj a drága kis Belládhoz!- mondtam,majd kikerültem és mentem tovább a kapu felé.
 Ám ez a tervem nem sikerült, mert Justin elkapta a karom és magához húzott. 
- Lol! Mi a baj?- kérdezte
 - Justin!! ._. Most komolyan azt kérdezed,hogy mi a baj?- csattantam fel hirtelen
 - Lola, nem értelek.-mondta értetlen fejjel.
 -Tényleg nem érted? Hazudtál nekem! Elfelejtettél. Tudod,én vagyok az az idióta,aki egy éve még a legjobb barátod VOLT!-emeltem ki a volt szót. 
- Hogy érted azt,hogy voltál?-nézett értetlen fejjel. 
- Jus....ígéretet tettél abban a levélben,miszerint mindig beszélünk majd Ha a legjobb barátod vagyok,miért nem tudtam, róla,hogy itthon vagy? Miért nem tudtam, hogy barátnőd van? És a legfontosabb!Miért nem kerestél?:/- mondandóm végére újra elsírtam magam.
 -Lol!-mondta s letörölte ez arcomról az épp lefolyó könnycseppet.
- Én annyira sajnálom!Sajnálom,hogy nem kerestelek! Sajnálom,hogy nem szóltam,hogy itthon vagyok és,hogy barátnőm van. Sajnálok mindent,de egyszerűen nem tudtam,hogy mit mondjak,és miként közöljem veled a dol....-folytatta volna,de én közbe vágtam. 
- Hagyd! Nem kell a magyarázkodás. Ha a legjobb barátod lennék,akkor tudtad volna mit mondj. -mondtam s egy lépést hátráltam tőle.
 -Lola! Kérlek!!:/-mondta a az arca szomorúságot tükrözött.
- Tényleg sajnálom! Mit tegyek, hogy megbocsájts?- kérdezte, s közben a kezemért nyúlt,hogy megfogja. . -Justii...hagyj, időre van szükségem. -mondtam és elhúztam a kezem az Ő kezétől. 
- Lola....-mondott még valamit,de nem hallottam,mert otthagytam és haza indultam.
 Az egész haza vezető úton sírtam és gondolkodtam. Justin most azt hiszi,hogy több mint egy év után újra felbukkan és minden a régi lesz? Miközben hazudott, és nem mondott semmit? Hát téved. 
Fájt. Fájt amit Jus tett. Egy ideig nem akarom látni. 
Se őt, se mást. (...)

Sziasztook:3
Hát itt lenne a következő rész is. Tudom, hogy ez s rövid lett,de a suli mellett nem nagyon van időm írni..Így lehetséges hogy rövid részek lesznek csak.Próbálok majd hosszabbakat is irni ha időm enged:3 :D
xoxo: Marslako*-*

+Blog♫

Sziasztok.!
153 oldalmegjelenítés komment még mindig sehol..:s
Nem értem,miért nézitek meg ha nem irtok semmit?! o.O :s Nem folytatom...csak ha lesz 2-3 komi:s
xoxo:Marslako*-*

 Ui... Drága barátnőm..és egyben unokatesóm is neki állt a blog íráshoz:33..Neki sincs komi:s Kérlek segítsetek neki is:3 ♥♥♥  IDE kattintva megtaláljátok a blogot!! :3

Nem rész... csalódott vagyok:s

Sziasztok!
Csalódott vagyok...125 oldal megjelenítés komi meg sehol:s
Ennyire rossz a történet?:o :s..Ezt nektek kéne el dönteni pár komival..  2-3 szót írhatnátok,hogy tudjam érdemes-e fojtatni vagy sem. 
Believe..
Legalább 2 komi után lesz következő rész.
xoxo Marslako*-*
Ui: Mi Belieberek...tartsunk össze..Segítsük egymást legalább pár kommentel:) ♥♥♥
 

3. fejezet: Ez Justin.

"El mentem fürödni és utána ágyba is bújtam. Kicsit még gondolkodtam Justinon, de szerencsére hamar el is aludtam...."

 Reggel Emy-vel mentem suliba. Gyalog mentünk,mert egyikőnknek sem volt kedve buszozni. Mikor már elindultunk, éreztem,hogy a mai nap más lesz mint a többi,de ezt Emily is észre vette. 
-Hé,Lola! Gond van?? -kérdezte 
-Semmi,csak fura elő érzetem van a mai nappal kapcsolatban.-mondtam Ezzel abba is maradt a beszélgetés.Csendben sétáltunk egymás mellett.nem az a kínos csönd volt,inkább meg nyugtató. Az iskola kapuhoz érve,megpillantottuk a kapuban várakozó plázacicát és " pulikutyáit". Bella, szokatlan módon nagyon várt valamit, vagy inkább valakit. Mindegy is, eddig sem foglalkoztatott,hogy mit csinál,ezután sem fog. (..) 
Mivel volt még idő a becsengetésig,így Emy-vel le ültünk az egyik padra. El kezdtünk beszélgetni mindenféle dolgokról, és azt is megbeszéltük,hogy suli után el megyünk vásárolni. Beszélgetésünket egy fekete kocsi hangos zúgása zavarta meg. A plázacicák ennek elég jól meg örültek. Most már biztosak voltunk,hogy Bella ezt a valakit várta oly kitartóan. Mivel kíváncsiak voltunk arra,hogy ki is ez a személy fel álltunk,hogy jobban lássuk. Az illető ki szállt a kocsiból,bezárta,majd Bellához sétált. s egy csókkal köszöntötte. Említettem már,hogy utáljuk egymást Bellával? Ha nem,akkor most mondom! (...) 
A plázacica majd' el olvadt, mikor a fiú megcsókolta. Ahogy elnéztem,a fiú is elég jól öltözött volt. Fekete ülepes nadrág, piros Supra és fehér póló. Haja az ég felé állt és nap szemüveg volt rajta. Várjunk csak! Ez az alak nagyon ismerős nekem! Ülepes gatya, az elhagyhatatlan supra és a fel tüsizett barna haj! 
-Ez Justin?!!:o 
-Tessék? Hol?-kérdezte Emy. 
Ezek szerint hangosan gondolkodtam!-.-" 
-Emy! Ez az alak Justin! Ott!, aki Bellával enyeleg a kapunál! 
Erre Emily oda nézett s tátva maradt a szája.
-Ezek szerint tényleg Ő az. De miért nem szólt,hogy itthon van? Elfelejtett volna? 1 év alatt el felejtett!:/ (?) Akaratlanul is könny szökött a szemembe. Emy a hátamra simított,ekkor végleg eltört a mécses.Hangos zokogásba törtem ki. Jelen pillanatban nem érdekelt,hogy ki lát, vagy épp mit gondol. Csalódtam Jus-ban. Ezek után nem volt kedvem tovább a suliban maradni,így fogtam magam és elindultam a kapu felé. Ám ezt Emy is észre vette és utánam kiáltott.. 
-Hé, Lola! Megálltam, egy pillanatra hátra néztem,megrántottam a vállam és újra indultam volna, ha nem ütközök bele valakibe.....

Sziasztok!:) Itt is van a következő fejezet. Elég rövid lett:s De meg próbálom majd a többit hosszabbra írni:3 xoxo:Marslako*-*

2. fejezet Elfelejtve

"Gyorsan megfürödtem,és el tettem magam más napra."
  
 *Most*

 1 év telet el azóta,hogy Justin elment. Egy ideig -mint az megígérte- tartottuk a kapcsolatot. Minden nap legalább 2x felhívott telefonon, de már egy ideje nem keres. Már több,mint fél éve nem beszéltem vele. Azóta teljesen magamba zárkóztam.Emily próbál segíteni,velem van mindig,de nem nagy sikerrel járt eddig. Justin hiánya teljesen felemészt.Próbáltam már többször hívni,de kinyomja a telefont, vagy csak egyszerűen nem veszi fel. Kezdem azt érezni,hogy a legjobb barátomat elveszítettem. Ahogy a napok telnek,egyre jobban érzem magam elfelejtve. Justii hazudott nekem,nem tartja be az ígéretét. Hiányzik. 

*pár nappal később*

 A mai nap is szokásosan indult.Az ébresztő órám csörgésére keltem fel. Nagyon nehezen elkászálódtam a fürdőszobába, s meg álltam a tükör előtt.Amikor a tükörbe néztem egy fájdalomtól és szomorúságtól meggyötört arcú lánnyal találtam magam szembe. A szemeim alatt karikák voltak,a hajam,kócosan össze vissza állt. Gyorsan meg mosakodtam,fogat mostam,majd kifésültem derékig érő barna hajamat. Miután ezzel végeztem,valahogy próbáltam egy kis sminkkel eltüntetni a szemem alatti karikákat.Ezután gyorsan felöltöztem,majd fogtam a táskámat és lementem a konyhába reggelizni.A hűtőhöz sétáltam,de mielőtt kinyitottam volna,egy cetlit találtam a hűtő ajtóra ragasztva. 
" Jó reggelt kicsim!Be kellett mennem a munka helyemre egy megbeszélésre,ezért késő este jövök csak haza.Étel van a hűtőben.Puszil Anyu!<3" 
-Szuper-gondoltam magamban-ma is egyedül leszek itthon. A papírdarabot kidobtam a kukába,majd elő vettem a tejet a hűtőből.Elő vettem egy tálat és egy kanalat és a műzlit. Gyorsan meg reggeliztem,majd el is indultam a suliba. Nem volt kedvem busszal menni, magány kellett. Bedugtam a fülesemet,majd el indítottam a One Direction-story of my life című számát. Be állítottam folyamatos ismétlésre,és mire a sulihoz értem addig 5x lejátszotta a zenelejátszóm ezt az egy számot. Az iskola kapuba kikapcsoltam a zenést és le némítottam a telefonomat,majd a zsebembe csúsztattam azt. Elindultam befelé, s közben szemmel Emy-t kerestem. Mivel nem találtam sehol, így el indultam az osztályterem felé.Az osztályteremhez vezető folyosón van az igazgatói szoba. mikor elhaladtam az igazgatói előtt, mintha egy rég nem látott ismerős női arcot láttam volna. 
-Ez Pattie?!-gondoltam magamban,vagyis inkább kérdeztem magamtól. Viszont ezt a gondolatot hamar el is hessegettem. 
-Hát,hogy lehetett volna az a nő Justin anyja,mikor ők Kanadában vannak? És mit keresne itt? -ezek a gondolatok jártak a fejemben,míg a teremhez nem értem. A terem elé érve megpillantottam Emilyt. Oda mentem hozzá s le ültem mellé. 
- Sziaa Lol:33- mondta-Mi történt? olyan fura az arc kifejezésed? 
- Szia Emy- viszonoztam köszönését.- Semmi..vagyis..mindegy,hagyjuk. Biztosan csak képzelődök.- nevettem fel,habár kicsit sem tartottam viccesnek a dolgot. 
- Na mit láttál mond?!- kérte,vagyis utasította inkább 
- Hát...mikor elsétáltam az igazgatói előtt,mintha Pattie-t, Jus anyját láttam volna.- mondtam 
- Az lehetetlen. Hisz ők Kanadában vannak. - vágott értetlen fejet. 
- Hát ezért mondom...biztosan csak képzelődtem.- mondtam,azzal abban is maradta a beszélgetés,mert be jött a földrajz tanár.El kezdte magyarázni az anyagot,de nem nagyon tudtam rá oda figyelni.Akár menyire próbáltam ezt a dolgot kiverni a fejemből,nem ment. Az óra szerencsére hamar befejeződött, és mentünk ki szünetre. Kint az udvaron egy ismeretlen autót láttunk.soha nem parkolt itt az az autó. ekkor bevillant, mi van ha mégis Pattie-t láttam? De akkor miért nem szóltak,hogy haza jöttek?- Ezek gondolatok, kérdések cikáztak a fejemben, mígnem megszólalt az iskola csengő, és kezdetét vette az osztályfőnöki óra. Az órán szokás szerint csak felesleges dolgokról, és a végzős bálról beszéltünk. (...) 
Miután vége lett m inden órámnak, fáradtan indultam haza. Mivel fáradt voltam, így eldöntöttem, hogy most busszal megyek haza. Mikor haza értem,lepakoltam a cuccomat és megebédeltem.Ez után megírtam a házit és fel mentem a közösségi oldalakra. Nem volt semmi érdekes, így ki is kapcsoltam a gépemet.Mivel unatkoztam,eldöntöttem,hogy kitakarítom a szobámat.takarítás közben találtam egy kis kori fényképet,amint Justinnal öleljük egymást. újra elő törtek az emlékek! Mikor még Justin itt volt!Mikor még nem felejtett el!Mikor még minden rendben volt! Mikor még elválaszthatatlan barátok voltunk!- az ágyam szélén ülve ezek a gondolatok kavarogtak bennem. (...) 
Egyszer csak azt vettem észre, hogy este van. Anyu még nem ért haza,így gondoltam nem várom meg. El mentem fürödni és utána ágyba is bújtam. Kicsit még gondolkodtam Justinon, de szerencsére hamar el is aludtam....

Sziasztook! Ez lenne a második fejezet.:) Remélem tetszett:) Igyekszem hozni a friss részeket. Igaz mostanában nem nagyon lesz időm,mivel kezdődik a suli:s

1. fejezet Hiányozni fog

* 1 évvel ezelőtt* 
 A mai napon is az ébresztő órám hangos csörgésére ébredtem,ami pontban 06-15-öt mutatott. Nagy nehezen kikeltem az ágyból és bementem a fürdő szobámba. Gyorsan elvégeztem a reggeli teendőimet.Hajamat tűegyenesre vasaltam.A sminkem csak egy kis szempilla spirálból és szájfényből állt. Ezután gardróbomhoz sétáltam és kivettem egy csőszárú fekete farmert és hozzá egy " I Love You" feliratos felsőt.Gyorsan felvettem a kiválasztott ruhadarabokat,majd fogtam az iskola táskámat és már rohantam is le a lépcsőn. Anyu a konyhában volt,és épp készítette a reggelimet.
- Jó reggelt anyu!-mondtam s nyomtam egy puszit az arcára. 
-Neked is kicsim! Itt a reggelid.-mondta és oda adtam a már becsomagolt ételt. 
-Köszi anyu. Én mentem mert el fogok késni.- mondtam mivel az óra már 07:25-öt mutatott. 
-Rendben.szia kicsim. 
-Szia anyu.-azzal ki is léptem az ajtón. A suli nem volt messze a házunktól,így pontban 07:40-re a sulihoz értem.ott barátnőm Emily várt a kapuban. 
-Helló csajszi:DD - mondta majd megölelt. 
- Sziaa:3-mondtam és én is viszonoztam ölelését. 
- Hát Just hol hagytad,- kérdezte 
-Nem tudom merre van,talán ma is el aludt!-nevettem fel. Ezen Emily is felnevetett,majd elindultunk a terem felé. Első óra matek...Blee ._. Következő óra ofői volt.Az osztály már előre tervezte a végzős bált.ami 2 év múlva lesz.Habár nem értem miért ilyen korán,de azért én is gondolkodtam már rajta. Mindenkinek volt már párja.csak persze,hogy nekem nem. 
-Nem baj,majd beszélek Jujuval.-gondoltam magamban. Tudni illik,hogy Justin felettünk jár egy évvel. (...) Az óráimnak szerencsére hamar vége lett és indulhattam haza. Furcsállottam.hogy Biebs ma nem volt suliban. Nem szokott ilyet csinálni,mindig megjelenik az iskolában, még ha el is alszik,de akkor is bejön. Kicsit fáradtan értem haza a suliból.Anyu a nappaliban ült a kanapén,s egy levelet tartogatott a kezében.
 -Szia anyu! Megjöttem!- s közben leültem mellé. 
-Szia kicsim!-mondta. Feszengve tartogatott egy felbontatlan levelet a kezében,majd szomorúan rám nézett. -Mi az anyu! Baj van?:o-kérdeztem ijedten. 
- Ezt inkább döntsd el te!- mondta,majd a kezembe nyomta a borítékot,amin a nevem volt. 
-Anyu! Ez mi?-kérdeztem értetlenül 
-Lola! Ezt a borítékot Justin adta oda nekem kb. 2 órával ezelőtt.Megkérte,hogy ne nézzem meg.Azt mondta,hogy ha hazajössz adjam oda neked és olvasd el. Mondott még valamit,de ezt gondolom te is hamarosan megtudod.Sajnálom kislányom.-mondta bánatos arccal. Ijedten anyára néztem,majd felbontottam a levelet.Ez állt benne: 
" Lola! Tudom,hogy ez így nem a legmegfelelőbb mód a búcsúzkodásra,de más lehetőséget nem találtam. Anyunak a munkája miatt Kanadába kell mennie,mivel ott kapott újabb állás lehetőséget. Anyu úgy döntött.hogy Kanadába költözünk,mert nem szeretne magamra hagyni hosszú ideig. Lola, te vagy a legjobb barátom! Tudom,hogy ez most nehéz időszak lesz mind kettőnk számára,de más megoldást nem találtunk.Nagyon sajnálom! :s Mikor ezt a levelet olvasod,mi már úton vagyunk Kanadába. Ígérem mindig hívlak és beszélünk minden lehetséges módon. Vigyázz magadra kérlek! Még egyszer nagyon sajnálom,hogy nem személyesen közöltem ezt veled. Nagyon szeretlek xoxo..Justiin"
A levél végét már könnyes szemekkel olvastam el. Egyszerre voltam szomorú és dühös is. Fel rohantam a szobámba,összetörve. Sírtam,ordítottam és szenvedtem. Bejött anyu,majd faggatni kezdett,hogy mi állt a levélben, de én csak magam elé meredtem. Bele akartam kezdeni,de nem ment. Ekkor,hirtelen szorosan megölelt anyu. Én pedig sírtam és sírtam a vállán. Soha nem gondoltam volna,hogy egyszer el fog menni. összetörtem. Ő volt az az ember,aki mindig ott volt velem, és hiába basztam el mindent folyamatosan, ő akkor is tiszta szívéből szeretett. (..) 
Miután anya kiment a szobámból,bele dőltem az ágyamba és tovább zokogtam a párnáim között. Nem tudom,hogy meddig sírhattam..de azt vettem észre,hogy este van. Gyorsan megfürödtem,és el tettem magam más napra.
  
Sziasztok! Ez lenne az első fejezet.:) Remélem tetszett. Igyekszem hozni a frisseket:D xoxo Marslako*-*

Prologus♫

Sziasztok! Meg hoztam a Prologust. Remélem tetszeni fog. :)

Sziasztok! Lola Henderson vagyok,17 éves. Los-Angelesben élek édesanyámmal. Édesapám 15 éves koromban le lépett egy másik nő miatt. Azóta semmit nem  hallottam róla,amit nem is bánok. Elvégre Ő hagyott itt minket. (...)
Nem igazán vannak barátaim,de van egy legjobb barátom,Justin Bieber. Justii közvetlen a szomszédban lakik édesanyjával Pattie-val. (..)
Hogy miért egy fiú a legjobb barátom? Ez egyszerű. Ő velem volt mindig,amikor szükségem volt valakire. Velem volt jóban s rosszban is. Ezért nyíltan ki merem jelenteni, Hogy Justin BIeber a legjob barátom hosszú évek óta.

I thought you,missed me♥ /Szereplők/

Sziasztok!:)
Ez lesz az első blogom. Remélem tetszeni fog majd. Jó olvasást..
xoxo.Marslako*-*

Szereplők:

• Lola Henderson /Lol/ 17 éves
• Justin Bieber / Biebs, Jus, Justii,Juju/ 18 éves (NEM HÍRES)
• Nora Diamonds / Lola anyja/
• Emily Ray / Em, Emy/ 17 éves  

Lola Henderson

Justin Bieber

 

Emily Ray

Nora Diamonds